Mi az akadálymentesítés?

AZ EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS ESZMÉJE

„egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.” (2007. évi XXIII. törvény)

A törvényes kötelezettség tehát az, hogy a közszolgáltatást, annak az épületből, az információkból és a kommunikációból álló elemeit a fogyatékos emberek eltérő szükségletei alapján különböző megoldásokkal hozzáférhetővé tegyük.

AZ AKADÁLYMENTESSÉG ESZMÉJE

Az akadálymentesség az épített környezet alapvető tulajdonsága kell hogy legyen. Ez teszi lehetővé, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalmi és gazdasági tevékenységekben, amelyek befogadására az épített környezet létesült. Az akadálymentes tervezés kiindulópontja tehát a különleges igények (fogyatékossággal élő személyek szükségletei) kielégítésének szempontja speciális eszközök, berendezések, műszaki megoldások alkalmazásával.

Az ilyen tervezés gyakorlásával az épületek tervezésénél figyelembe vett használói kör bővül a fogyatékos személyekkel, ugyanakkor ezáltal olyan létesítmények jönnek létre, amelyek más használóknak is kényelmesebbek, biztonságosabbak.

AZ EGYETEMES TERVEZÉS

Az egyetemes tervezés eszméje az a preventív gondolkodásmód, tervezési stratégia, amely már a tervezés folyamatának az elején figyelembe veszi a használók képességeinek különbözőségét. E tervezési stratégia gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot.

A fő cél az, hogy egy termékkel szolgáljuk ki a használók különböző, időben, szituációban változó igényeit, szükségleteit.

A TELJESKÖRŰ (KOMPLEX) AKADÁLYMENTESÍTÉS

Teljeskörű vagy komplex akadálymentesítésről kétféle szempontból beszélhetünk. Az akadálymentesség "komplexitását", teljeskörűségét egyrészt értelmezhetjük valamennyi használói (azaz fogyatékossági) csoport kontextusában, másrészt az adott épületben (épített környezetben) található szolgáltatás tekintetében.

TELJESKÖRŰSÉG A HASZNÁLÓK TEKINTETÉBEN

Az emberek különbözőek. Különbözhetnek nemük, életkoruk, nemzetiségük, anyagi helyzetük, képzettségük alapján, élhetnek átmenetileg vagy tartósan valamilyen fogyatékossággal. Hiszen akadály lehet egy kisgyermeknek az, hogy nem éri el a villanykapcsolót, egy idős embernek a lépcső melletti korlát hiánya, míg az értelmi fogyatékosnak az, hogy önállóan kell tájékozódnia például egy hivatalban. Mindannyian a mindennapok résztvevői, a társadalom tagjai vagyunk. Amennyiben arra törekszünk, hogy képességeink szerint, valamennyien részt tudjunk venni a társadalom működésében, közösen kell megteremtenünk ennek a feltételeit. A törvényben megfogalmazott jogok gyakorlásának egyik alapfeltétele középületeink által nyújtott szolgáltatások akadálymentes elérése és használhatósága, mely elsősorban az építészet, belsőépítészet, grafika eszközeivel valósítható meg.

Mindezidáig az a követelmény, hogy a közszolgáltatást nyújtó épületeket akadálymentesen is lehessen használni - ha meg is valósult -, csekély kivétellel abban merült ki, hogy azokat a mozgásukban korlátozottak számára elérhetővé tettük. Mindez azonban, bár a legfájdalmasabb beavatkozásnak tűnik, hiszen rámpák, liftek, kétsoros korlátok, széles ajtónyílások, nagyobb alapterületű mellékhelyiségek sokszor utólagos elhelyezéséről volt szó, a többi fogyatékos csoport számára nem hozott akadálymentességet.

A mozgásukban korlátozottak részvételét elősegítő fizikai akadálymentesség mellett a többi fogyatékos csoport számára infokommunikációs eszközökkel, így többek között a gyengén látók számára kontrasztos színhasználattal, tapintható információkkal érhetjük el a teljes körű használhatóságot.

TELJESKÖRŰSÉG A SZOLGÁLTATÁSOK TEKINTETÉBEN

Az épület funkcionalitása és a szolgáltatások szempontjából akkor beszélhetünk teljeskörű vagy komplex akadálymentesítésről, ha az épület valamennyi közösségi funkciója, illetve az ott nyújtott valamennyi közszolgáltatás képességeitől függetlenül mindenki számára elérhető és maga a szolgáltatás igénybevehető.

Ebből következően a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a tárgyi környezet akadálymentes kialakítása mellett maga a szolgáltatás akadálymentességén is múlik. Az akadálymentesítés nem korlátozódik csupán az épület átalakítására, a létesítésre, fontos szempontot tölt be a teljeskörűség elérése tekintetében az épület üzemeltetése is.

FOGALMI ÖSSZEFÜGGÉSEK:

A fenti fogalmak a következőképpen függnek össze: Mindenkit megillet egy adott szolgáltatáshoz való EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS joga. Ezt a jogot leginkább akkor gyakorolhatja bárki, ha az adott szolgáltatás (épület) AKADÁLYMENTES. A szolgáltatások (épületek) akadálymentességéhez az EGYETEMES TERVEZÉS a kulcs.